Balázs Ádám Samu, a Konnektivitás Barátai Alapítvány elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: az idén nyáron létrehozott alapítvány célja annak előmozdítása, hogy Magyarország a napjainkban átrendeződő új globális világrend nyertesei közé tartozzon.
Mint hangsúlyozta: a cél, hogy egyre erősebb hidat hozzunk létre kelet és nyugat között, és a konfliktusok helyét a párbeszéd vegye át.
Mint mondta, hazánk érdeke, hogy kölcsönös előnyökre és tiszteletre alapozva építsünk kapcsolatokat Eurázsia országaival is, miközben megőrizzük történelmi hagyományainkból, NATO- és EU-tagságunkból következő nyugati elköteleződésünket. Balázs Ádám Samu hangsúlyozta: a napokban ezáltal egy fontos békepárti konferenciára kerül sor Budapesten.
A Konnektivitás Díj azt üzeni, hogy a konnektivitásnak nincs alternatívája. Az átalakuló világrendben csak akkor lehetünk sikeresek, ha a szétválás, a blokkosodás és a bezárkózás helyett a konnektivitást választjuk, partnereket és szövetségeseket keresünk. Aki ezt felismeri, a 21. század nyertesei közé tartozhat: nekünk, magyaroknak ez a minimum célkitűzésünk – fogalmazott az alapítvány elnöke, aki arra is utalt beszédében, hogy Magyarországnak ebből a szempontból történelmi küldetése van, és hogy Szőcs Gézának, a 2020-ban elhunyt költőnek és miniszterelnöki megbízottnak is fontos szerepe volt a konnektivitás támogatásában.
Az első díjazott a korábbi francia nagykövet volt, aki egy érdekes történetet hozott magával Párizsból
A következő felszólaló Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter rámutatott: Magyarország a konnektivitásban, a kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt. „Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Magyarországon kapcsolódjanak össze a világ legfejlettebb technológiái, és itt, hazai beszállítói lánccal és fejlesztéssel megtámogatva, valami új és különleges értéket állítsanak elő – és ezt a világ piacai számára elérhetővé tegyék” – fogalmazott a tárcavezető, akinek beszédét az MTI már részletesen ismertette.
„Mi a szuverén nemzetek együttműködésében hiszünk – olyan együttműködésben, ahol a partnerek egyenrangúak, és egymással a kölcsönös tisztelet hangján beszélnek” – emelte ki Bóka János, aki a beszéde legvégén leszögezte azt is: akik a konnektívitás barátai, azok a békéért is dolgoznak.
Várfi Péterrel, a Konnektivitás Alapítvány alapítójával közösen a miniszter adta át a gálaest első díját is: a diplomáciai kategóriában a Konnektivitás Díj idei nyertese Károlyi György korábbi párizsi nagykövet volt.
Az egykori diplomata köszönőbeszédében felidézett egy érdekes történetet is hivatali idejéből: mint mondta, egy ismert francia közéleti személyiség meglehetősen negatívan beszélt Magyarországról a francia nyilvánosságban, mire Károlyi György meghívta az illetőt a nagykövetségre azzal a felajánlással, hogy vitassák meg a nézetkülönbségeiket.
A szóban forgó személy viszont válaszlevelében azt írta: úgy látja, hogy akkora a véleménykülönbség kettejük közt, hogy semmi értelme nem lenne a párbeszédnek.
Károlyi György ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ennél rosszabb választ nem is kaphatott volna a felkérésére, és ennek példáján is hangsúlyozta, hogy a konnektivitás kérdése aktuális téma napjainkban is.
A nagydíjat egy olyan ország szülöttje kapta meg, akinek Magyarországhoz hasonlóan meg kellett küzdenie a kommunizmussal
A Konnektivitás díjak nagydíját Suos Yara, az Ázsiai Politikai Pártok Nemzetközi Konferenciájának (ICAPP) elnökhelyettese, a kambodzsai nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kereszténydemokrata Internacionálé (IDC–CDI) alelnöke vehette át.
A díjat Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke adta át, aki a kambodzsai politikus kiemelkedő szerepét méltatta a konnektivitás és a párbeszéd erősítésében. Ennek a párbeszédnek a része az Országházban zajló Ázsia–Európa Politikai Fórum is, amelynek a díjátadó a nyitóeseménye is volt egyben.
Németh Zsolt beszédében hangsúlyozta: napjainkban a nemzetközi jog nagyon mély válságát láthatjuk, és még nem világos, hogy miként fogunk ebből kilábalni. Mint mondta, jelenleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik tagja (vagyis Oroszország) katonai agressziót folytat a szomszédja (Ukrajna) ellen, ami meggyengítette az egész ENSZ nemzetközi legitimációját.
külügyi bizottság elnöke szerint az ukrajnai háborúnak két lehetséges következménye adódhat:
vagy az, hogy ismét a katonai agresszió lesz a meghatározó tényező a nemzetközi politikában; vagy pedig most úgy döntünk, hogy a diplomáciát, párbeszédet helyezzük előtérbe.
Németh Zsolt ezután visszakanyarodott Suos Yara méltatására, és felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Kambodzsa múltja között vannak hasonlóságok, hiszen mindkét ország 20. századi történetét meghatározta a kommunista múlt. Szavai szerint azonban a kambodzsaiak a kommunizmus bukása után felismerték a nemzetközi kapcsolatok fontosságát, és ennek is köszönhetően tudtak a fejlődés útjára lépni.
„Otthon vannak, üdvözöljük önöket!” – üzente végül felszólalása végén az eseményre érkezett külföldi vendégeknek a külügyi bizottság elnöke.
Suos Yara köszönőbeszédében felidézte, hogy országának jelentős szerepe volt egy szimbolikus külpolitikai gesztusban az utóbbi években: 2018-ban ugyanis Kambodzsában rázott kezet Donald Trump amerikai elnök Kim Dzsongün észak koreai vezetővel, ami hosszú idő után az első ilyen jellegű kapcsolatfelvétel volt a két ország között. Hangsúlyozta azt is, hogy jelenleg rengeteg megoldandó kérdés van a nemzetközi politikában – a mesterséges intelligencia szabályozásától kezdve az ellátási láncok problematikájáig bezárólag –, és ezek megoldásában a budapesti Parlament is fontos szerepet kap azáltal, hogy most otthont ad az Ázsia–Európa Politikai Fórumnak.
A harmadik díjazott a kínai író volt, akinek Magyarország a második hazája lett
A soron következő elismerés a Szőcs Géza Kulturális Konnektivitás Díj volt, amelynek elnevezésével az egykori miniszterelnöki megbízott, a keleti nyitás politikájának kezdeményezője előtt tisztelegtek.
Felvezető beszédében Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese és parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: Szőcs Géza szellemi öröksége ma is iránytűként szolgál. „Bízom benne, hogy ez a gála hagyományt teremt, és évről évre elismerhetjük azokat, akik tudásukkal és munkájukkal Magyarország jó hírét viszik a világban” – tette hozzá a politikus, aki hangsúlyozta: diplomatáknak, vállalkozók és művészek egyaránt fontos tevékenységet fejthetnek ki a konnektívitás érdekében.
A Kulturális Konnektivitás Díjat idén Jü Cö-min kínai író, műfordító, orvos vehette át, aki a legjelentősebb magyar szerzők – többek közt Szőcs Géza, a korábbi Nobel-díjas Kertész Imre és a friss Nobel-díjas, Krasznahorkai László – műveit fordította le és ismertette meg a kínaiakkal, továbbá több olyan könyvet is írt, amelyeknek középpontjában Magyarország áll.
Jü Cö-min köszönőbeszédében úgy fogalmazott: Magyarország a második hazája azóta, hogy fiatalon, 1991-ben orvosi ösztöndíjjal ideérkezett.
A díjat Zsigmond Barna Pál, Gergely Zsuzsanna – Szőcs Géza özvegye – és Őry Mariann, a Konnektivitás Barátai Alapítvány kuratóriumi tagja adta át.
A versenyképességi díjat Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő keleti cégének vezetője vehette át
A Konnektivitás Díj versenyképességi kategóriájában azok a vállalatok és személyiségek kaphatnak díjat, amelyek/akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ élvonalbeli technológiái hazánkban találkozzanak, és magyar beszállítói háttérrel, valamint helyi fejlesztésekkel kiegészülve új, egyedi érték jöjjön létre, amely nemzetközi piacokon is versenyképes.
Joó István kormánybiztos, a HIPA – Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a díj átadását felvezető beszédében hangsúlyozta:
a mai világban blokkosodás helyett összekapcsolódásra van szükség, és Magyarország ezt korán felismerte, amint azt az utóbbi 15 évben is látni lehetett.
Emlékeztetett arra, hogy a keleti országok szerepe egyre csak nő a nemzetközi politikában: míg 2010-ben a világban áramló tőke kétharmada nyugatról jött, azzal szemben 2025-re a keleti országokból érkezik a tőkének közel a fele.
Hangsúlyozta azt is: a keleti nyitás nem egyenlő a nyugati zárással, szerinte ezt sokan félreértek. Ezzel kapcsolatban példaként hozta fel a debreceni BMW-gyár megépítését, amelynél a német vállalat pont azért döntött emellett a helyszín mellett, mert „a szomszédból” tudnak majd akkumulátort beszerezni az autókhoz az ott épülő kínai akkugyárnak köszönhetően.
A versenyképességi kategóriában
Prabal Data, az indiai Tata Consultancy Services magyarországi vezérigazgatója vehette át a díjat.
Az elismerést Joó István és Horváth Levente, a Konnektivitás Alapítvány kuratóriumi tagja adták át a díjazottnak.
Mint elhangzott, a Tata Consultancy Services több mint két évtizede van jelen hazánkban; Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő, Európa-szerte elismert szolgáltatóközpontját építette fel.
A gála záróbeszédét Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára tartotta, aki beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a konnektivitás a megváltozott geopolitikai térben válik különösen fontossá – vagyis akkor, amikor egy szomszédos országban háború dúl, az Európai Unió vezetése pedig nem a békés rendezés, hanem a háború folytatása mellett tette le a voksát.
Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország történelmi örökségében mind a keleti, mind a nyugati hagyomány jelen van: az előbbit még Hunor és Magor hozták magukkal, míg az utóbbit a Szent István alatt elkezdődött nyugati orientáció testesíti meg.
A rendezvényt színvonalas kulturális műsor gazdagította: a díjak átadása előtt fellépett Ninh Duc Hoang Long vietnámi származású operaénekes, a Magyar Állami Operaház művésze, aki a Hazám, hazám című áriát énekelte el a Bánk bánból. Az esemény végén pedig két Junior Prima díjas zenész – Kubinyi Júlia és Guessous Majda Mária –, valamint a Hungarian FolkEmbassy együttese emelte az est színvonalát.